Hát persze, hogy a gép a jobb

Évek óta azt halljuk, hogy a gépi fordítás felülmúlja az emberi fordítás képességeit. Az automatizált fordítás mellett szóló érvek a gyorsaság, a következetesség, és a felbecsülhetetlen mennyiségű információ, amit egy gép el tud raktározni. Gondolj csak abba bele, hogy mennyi idő alatt tanul meg egy gép egy nyelvet, és milyen eséllyel fog emlékezni 1 perc, 5 nap, vagy fél év múlva egy adott szóra? Az persze nem következik ebből, hogy a gép nem fog hibázni. Vannak, akik szerint elérkezett a gépek, az automatizált fordítás ideje. Mi azért ezt még a helyén kezelnénk.

Hát persze, hogy az ember a jobb.

Van egy másik oldal is, akik viszont úgy vélik, hogy noha a gépi fordítási szolgáltatásoknak minden bizonnyal megvan a helyük, és kiváló fordítási szolgáltatásokat tudnak nyújtani a megfelelő helyzethez a gépek, mégsem fogják soha helyettesíteni az emberi elmét, amely képes megérteni a szavak tartalmát, képes felismerni a humort, az iróniát, az idiómákat, vagy éppen a rejtett üzenetet, az apróbb finomságokat. Igaz, korlátozott a tudása, lassabban tanul, és nem is biztos, hogy 100% az emlékezőtehetsége, de biztosabb, és lelke van a fordításoknak.

Miért kell egyáltalán a változás?

Feltehetjük ezt a kérdést abban bízva, hogy a válasz megadásával negligáltuk a problémát, és biztosan az egész világ abbahagyja az informatikai fejlesztéseket, hogy az ember „kerüljön ki győztesen” a csatából. De ez rossz lenne. Ha belegondolsz, a fordítók is változnak, hiszen specializálódnak (mű és szakfordítókra, műszaki, jogi, orvosi vagy más szakterületekre), a nyelv is változik (erről rengeteg cikket lehetne írni), és biztosan vannak olyan területei a fordításnak, amelyeket minden további nélkül rá lehet bízni egy gépre. A változás tehát elengedhetetlen.

Vannak persze ellenérvek, kétségek

Például te el tudnál képzelni egy gépet, amely egy viccet fordít egy Hahotából, vagy egy 1001 magyar vicc könyvből, oroszra? És ez még csak egy ártatlan szituáció, hiszen legrosszabb esetben nem nevetsz a viccen, de mi történik komolyabb szituációkban?  Például egy orvosi dokumentummal, amelyet nem megfelelően fordítottak le egy társaság számára (esetleg a forrásszövegben elírások vagy kisebb szósorrendi bakik voltak), ezért az késleltetheti egy termék piaci bevezetését, vagy befolyásolhatja magát a gyógyulást is. Mennyire lenne olvasmányos egy szépirodalmi könyv, amit az első karaktertől az utolsóig egy gép fordított?

A 42-45 milliárd dolláros piac.

A fordítás egy (persze világszinten) 42-45 000 000 000 dolláros piac, nem kétséges tehát az, hogy egy részét előbb-utóbb átveszik a gépek. Természetesen, amikor „gépekről” beszélünk, nem szabad a Terminátorra gondolni, inkább a Google Translate és a hozzá hasonló programok, alkalmazások fognak egyre nagyobb szeletet kihasítani maguknak a piacból.