Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá. Ismerős a szöveg, és minden gond nélkül olvastad és értetted, igaz? Pedig több mint 800 éves: valamikor így beszéltünk és bár sokat változott a nyelvünk, nem halt ki. De vajon lesz-e 800 év múlva is magyar nyelv?
A magyar a világon a 62. helyen álló nyelv
Bár a világon beszélt nyelvek felét fenyegeti a kihalás, a szakértők szerint a mi nyelvünk életképes. Ez leginkább annak köszönhető, hogy megközelítőleg 14.000.000 magyarul beszélő ember él a világon, ezzel pedig a hatvanadik hely környékén vagyunk a beszélők száma szerinti rangsorban. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a majdnem 900 éves Halotti beszéd – bár archaisztikus – a mai napig érthető, akkor azt is elmondhatjuk, hogy a magyar nyelv nem változott különösebben sokat. És ez jó jel, mert nem kell komoly változásoktól tartani a következő pár száz évben sem – mondják egyes nyelvészek.
Más nyelvészek szerint éppen ellenkezőleg: radikálisan, gyorsan változik a nyelvünk, és bár rendkívül ritka az, hogy bizonyos iskolázottsággal megértünk egy több százéves iratot, ez pedig különös stabilitást ad a magyar nyelvnek – de gyorsan haladunk az asszimilálódás útján.
Nem hal ki a magyar nyelv: három érv
Mi inkább hisszük azt, hogy 500 vagy akár 1000 év múlva is szükség lesz fordítóirodára, és hogy ezt bizonyítsuk, összegyűjtöttünk 3 érvet, miért nem hal ki majd a magyar nyelv.
1: Mert nyelvében él a nemzet
Ritkán fordul elő az, hogy egy nyelv úgy hal ki, hogy a nemzet nem. És mivel a magyar nemzetet nem fenyegeti a kihalás réme (még mindig több mint 14.000.000 – an vagyunk, ebből 9.800.000-en Magyarország területén) nem valószínű, hogy a nyelvünk kihal.
2: Angol helyett hunglish
Van valós veszélye annak, hogy az angol nyelv térhódítása egyes országokban és társadalmakban olyan erős lesz, hogy az emberek előbb csak második, majd első nyelvként kezdik el használni. A legkitettebbek ennek a Baltikum országai, Észtország, Lettország és esetleg Litvánia. A lett nyelvet például csak 1.600.000-en beszélik, a litvánt 3 millióan, az észtet alig 1.100.000-en. Ott erős az angol hatás és előfordulhat, hogy pár generáció múlva eltűnnek, vagy nagyon kevesen beszélik majd az anyanyelvüket. Nálunk ez a veszély – egyelőre – nem áll fenn.
3: Életképes a nyelvünk
Szakértők szerint a magyar nyelv életképes és nyitott a változásokra, ami megvédheti a kihalástól. Kétségtelen, hogy gyorsan változik a szókincsünk, ahogy az is, hogy a rengeteg új, idegen szó kap helyet a magyar nyelvben. Ez egyszerre remek és rossz is. Rossz, hiszen ma már lehetetlen lenne úgy anekdotákat gyűjteni, mint akár 100 évvel ezelőtt, ugyanakkor remek lehetőség arra, hogy a jövevényszavak segítségével a nyelvünk tovább éljen, beépítve (és nem feltétlenül magyarosítva) a divatos, fejlődést elősegítő szavakat.
Szívesen segítünk neked erről a csodaszép nyelvről egy másik nyelvre fordítani, vagy idegen nyelvről magyarra. Keress minket bizalommal.