Sokan állítják, hogy a világon a legtöbb szó az angol nyelvben van, azonban lehetetlen ellenőrizni ezt az állítást. Mások szerint ez az arab, megint mások szerint a magyar. És vannak, akik szerint nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy melyik nyelv is lehet a „legszógazdagabb”. Nézzük mi szól a 3 nyelv mellett?
Az angol
Nemrég írtunk egy cikket róla és az angolra nagyon igaz: azért nehéz összehasonlítani és megállapítani azt, hogy egy nyelv hány szót tartalmaz mert léteznek flektáló nyelvek. A flektálás hajlítást jelent ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával és a kiejtéssel is képzi a szavakat.
Az angol ilyen. Egy cikkben már kifejtettük ide kattintva olvasd el (link). Emellett – az angolban főleg – izgalmasak a többjelentésű szavak. A magyar nyelvben is előfordul, hogy egy szónak 2 (extrém esetben 3 vagy annál több) jelentése van, ám az angol ebben élenjáró. A run szónak több száz jelentése van…. Kérdés, hogy egy szó-e ebben az esetben vagy 300? Ahogy azt is el kell dönteni, hogy amikor egy nyelv szavait számoljuk, az összetett szavakat is számoljuk? A „minden nap” egy vagy két szó? Az új kémiai vegyületek nevei szavak?
Tény, hogy az angol nyelv körülbelül 450-500 000 szót tartalmaz (a legújabb angol szótár szerint mindössze 171 000-et, de ez nem mérvadó) és rendkívül gyorsan változik a fiatalok nyelvhasználata miatt. Az Oxford Dictionary szerint elég valószínű, hogy az angolnak több szava van, mint a világ legtöbb hasonló nyelvének. Ennek történelmi oka van. Az angol eredetileg germán nyelv volt, a hollanddal és a némettel rokon. Az angol nyelvtan és az alapvető szókincs nagy része megegyezik ezekkel a nyelvekkel. Az 1066-os normann hódítás után az angol nyelvre nagy hatással volt a normann francia, amely jelentős ideig az uralkodó osztály nyelve volt, valamint a latin, amely a tudományosságé és az egyházé. Nagyon sok francia és latin szó került be a nyelvbe. Ez a nyelvek beolvadása azt jelenti, hogy az angolnak hatalmas a szókincsük.
Az arab (leíró nyelv)
Az arab 24 ország hivatalos nyelve, 422 millió ember anyanyelve, további 35 országban pedig rengetegen beszélik. Az arab nyelvre kezdetben olyan ősi nyelvek, mint a sémi vagy az arámi hatottak, míg később a történelem során számos más nyelv is jelentős hatást gyakorolt rá: a perzsa (az arab eredetű szavak 40%-a), a kurd (30%), az urdu (29%), a török (6500 szó), a spanyol (4000 szó) és mások.
Az arab nyelv egyik fő különlegessége a gazdagságában rejlik. Míg az angol, a francia és az orosz nyelv szókincse körülbelül 500 000, 150 000 és 130 000 szóból áll, addig az arab nyelv 12,3 millió szóval rendelkezik, így szókincsben messze a leggazdagabb nyelv.
Hogy egy kis képet adjak erről, az arabban körülbelül 500 szó van az oroszlánra, több mint 100 a szerelemre, 80 a kardra… Ez talán túl soknak hangzik, azonban ezek „leíró szavak”, amelyek a jelölt (tehát itt az oroszlán) állapotát írják le, és az anyanyelvi beszélők csak néhányat használnak a mindennapi életben.
Például az oroszlán neve arabul „Asad”, míg az összes többi név az oroszlán egy tulajdonságára vagy egy bizonyos állapotára vonatkozik; így a „laith” egyetlen szóval egy erős oroszlánt jelent (ami ugyanúgy kimondható, mint két szóval „Asad Qawi”), a „sabe” vad oroszlánt, a „dergham” egy bátor/kitartó oroszlánt, a „haidar” egy izmos, erős oroszlánt, az „abbas” egy elrettentő oroszlánt….
Ez tette az arab nyelvet páratlanná abban a tekintetben, hogy lehetőséget ad a beszélőjének a tömörség, a jelentés pontosságának és a kifejezések változatosságának kombinálására.
A fentiekhez még két fő tényező járult hozzá. Először is, az arabok költészet iránti szeretete: a történelem során felfoghatatlanul sok kifejezéssel és szóval gazdagította a nyelvet. Cserébe a kiterjedt szókincs „varázslatossá” tette az arab költészetet, könnyen rímelővé és ritmikussá, miközben megőrizte ékesszólását. A második tényező a földrajzi kiterjedéssel és a kulturális befolyással függ össze.
A középkorban (a Kr. u. nyolcadik és a tizennegyedik század között) az arab a tudomány és a kereskedelem, kultúrákon átívelő nyelve volt az Ibériai-félszigettől és Marrakeshtől nyugaton egészen Kína keleti határig, és az arabokon kívül a törökök, perzsák, az azeriek, berberek, koptok, kurdok, üzbégek és még sok más etnikum használta. Ezáltal a nyelv rengeteget gazdagodott a világ különböző régióinak való kitettségnek köszönhetően, a nyelv növekedési üteme követte a tudományok jelentős fejlődését, bárhol is használták, és más kultúrák is hozzájárultak a nyelvhez.
A magyar
Büszkék vagyunk a világ egyik legnehezebb nyelvére, de nem csak erre. Egy osztrák nyelvész úgy fogalmazott: A magyar nyelv szerkezete olyan, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna meg. Minden szabályosság, tömörség, harmónia és világosság megvan benne, és hogy szorgalmasan kerüljön minden közhelyet, kiejtési nehézséget és szabálytalanságot.
Bernard Show azt nyilatkozta: Nyugodtan mondhatom, hogy miután évekig tanultam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erővel telített nyelven sokkal pontosabban le lehet írni az apró különbségeket, az érzelmek titkos rezgéseit
De miért különleges a nyelvünk?
Nem csak azért, mert a magyar nyelvben található a legmagasabb arányban az ősi etimonok (mely az emberi szó legősibb formája), hanem gazdag szókincsünk van: több mint 1 millió szó, és sok szónak van átvitt, másodlagos jelentése. Szócsaládok jönnek létre: az új, finom árnyalatok, hangzatos szavak nagyon jellemzőek. Az 1000-4000 ősi szavunkból a szóalkotás, a szóösszetétel és más szóképzési módok adják újabb és újabb szavainkat. Hatalmas szócsaládok jönnek így létre. Ma úgy tartják, hogy a magyar nyelv szókészlete egymillió szó körül lehet….
Ha megbízol bennünk és szívesen fordítanál velünk, szeretettel várunk.