Szilvi és a Szürke

Magyar szakon végeztük el az egyetemet. Az egyik csoporttársam – nevezzük őt Szilvinek, merthogy így hívják – egy beszélgetés közben megjegyezte, hogy ő lefordította az egyik legnépszerűbb – több száz oldalas – „szürke” erotikus könyvet. A fordítása jóval korábban „elérhetővé vált”, mint a hivatalos, még a minősége is jó volt. Ő pedig eladta a fordításokat. Ez nem volt teljesen legális, de nem róhatjuk meg érte, hiszen bárki, aki megfelelően beszélt angolul elolvashatta volna a könyvet. Egyébként sem volt hosszú távú megoldás: csak addig működött, míg 2-3 hónappal később kijött a nyomdából az eredeti fordítás szépen illusztrálva, nyomtatva.

De ha nem ő fordítja, akkor hogyan történik egy könyv adott nyelvre fordítása?

Miért fordítják le a könyveket?

Bár azt gondoljuk, hogy a legtöbb író angol, a legtöbb könyv pedig vagy angol vagy amerikai valójában ez nem igaz. A könyvek 67%-át (azaz picit több mint kettő harmadát) nem angol nyelvű országokban adják ki, és nem is angolul írják őket. Mondunk mindjárt kettő klasszikust: Sue Towsend legalább 10 részét írta meg az Adrien Mole sorozatnak, eredetileg svédül. Vagy ott van a manapság felkapott Nesbo aki norvég.

Azok a szerzők, akik csak egy nyelven írják meg a tartalmukat, számos lehetőséget hagynak ki könyveik eladására, sokkal kevesebb emberhez jutnak el, mintha lefordítanák őket néhány – vagy éppen sok – nyelvre.  Ha az írók úgy döntenek, hogy lefordíttatják a könyvüket, akkor jelentősen magasabb eladásokat érhetnek el, sokkal több olvasóval léphetnek kapcsolatba.

Van marketing része is: az ismertebb szerzők szerzői márkát építhetnek világszerte, szélesebb közönséget érhetnek el számos új piacon és ami talán legfontosabb: ha jó a könyvük, felkapott, akkor érdeklődést generálhatnak jövőbeli könyveik iránt.

Íme a lépések, így fordítják le a könyveket

Mielőtt lefordítanak egy könyvet, el kell dönteni, hogy milyen piacot, milyen nyelvet céloznak vele. Ilyenkor a marketingesek számos szempontot vesznek figyelembe. Mennyien olvasnak az adott nyelven (fura, de Norvégia például sokkal jobban szeret olvasni, mint mi). Megnézik, hogy egy adott országban mennyire fogynak az adott típusú könyvek. Ezt követően megnézik, van-e helye a piacon és a költségeket is megvizsgálják, valamint a lehetséges vásárlókat is megsaccolják.

Sokkal könnyebb a döntési folyamat, ha már egy ismert szerzőről van szó, hiszen nála láthatók az eladási listák, példányszámok, nagyjából meghatározható mit várunk.

A fordítócég

A következő lépés az, hogy ki kell választani a fordítócéget/fordítót. Mivel egy könyv más nyelvre történő lefordítása kihívást jelent, a megfelelő fordító megtalálása elengedhetetlen a projekt sikeréhez. Végül is nem csak a szavakat fordítjuk le, hanem a könyv koncepcióit, ötleteit és árnyalatait is, amelyek végső soron megragadják az olvasót. Általában az alábbiakat vizsgálják:

Van-e a fordítónak tapasztalata az adott műfajban?

Milyen könyveket fordított korábban a fordító?

Tartható-e a projekt határideje?

Mennyibe kerül a fordítás, és mit tartalmaz a díj? Vannak-e további díjak?

Ha mindezekben (és természetesen a határidőkben) sikerült megegyezni akkor a fordító – vagy fordítók –  nekiáll(nak) lefordítani a könyvet. Nem egyszerű a feladat hiszen a lehető legmélyebben meg kell értenie, tudnia kell melyik szereplő kicsoda és gyakran még a szófordulataira vagy a stílusára is figyelni kell.

A fordító felelőssége tehát szokás szerint hatalmas. Számos szerző aratott nagy nemzetközi sikereket, és hírnevükben nagy szerepet játszottak a fordítások. Az egyik ilyen írónő Agatha Christie, aki első könyvét a barátai támogatására írta, majd műveinek 7236 angolból készült fordításával vált világhírűvé. Ha az írók úgy döntenek, hogy belevágnak könyveik lefordíttatásába, egy könyvfordító szolgáltatással való együttműködés biztosítja a projekt sikerét.