Azt biztosan tudod, hogy a gyerekek sokkal gyorsabban tanulnak meg egy idegen nyelvet, mint a felnőttek. De hogyan lehetséges ez? Milyen képességük van a gyerekeknek, és hova tűnik ez belőlünk felnőtt korra? Vagy lehet, hogy csak egy technika kérdése az, és mi felnőttek is tudnánk olyan gyorsan tanulni? Mi a tudományos magyarázat? Mindent megtudsz ebből a cikkből.
A bilingualitás, azaz a kétnyelvűség
Lehet, hogy te is ismersz olyan családot (vagy hallottál már olyan családról), ahol az apuka és az anyuka anyanyelve nem azonos, ezért az egyik szülő (például) angolul, a másik magyarul beszél a gyerekkel. A gyerek pedig az apának angolul, anyának magyarul válaszol. Ez a kétnyelvűség egy példája, ami egyébként sokkal több annál, minthogy a kisgyerek 2 nyelven tud: van, akik szerint ördögtől való, hiszen a gyerek nem tudja magát majd egy kultúrához kötni, elveszti a személyiségét, és van, aki szerint előrelátó gondolkodás, hisz a gyerek két nyelven tud majd kommunikálni 4-6 éves korára, és multikulturális is lesz. Tegyük félre az elveket, és inkább beszéljünk arról, hogy miért tanul ilyen gyorsan a gyerek?
A (nyelvi) innátizmus
A nyelvi innátizmus egy szociolingvisztikai elmélet, és majdnem mindenre magyarázatot ad. Chomsky (a valaha élt egyik legnagyobb nyelvész) úgy véli – és ezt kutatások is alátámasztják – hogy létezik egyfajta velünk született képesség arra, hogy bármilyen (tényleg bármilyen) nyelvet meg tudjunk tanulni.
Chomsky azt mondja tehát, hogy bármilyen kisgyerek, bárhova születik az adott nyelvet hibátlanul – anyanyelvi szinten – meg fogja tudni tanulni. És igaza van, mert (egy egészséges gyerek) éppúgy meg tudja tanulni az eszkimók csattogó, nehéz hangképzésű nyelvét és a 40 kifejezését a hóra, mint az arabot, vagy oroszt, lengyelt, magyart. De hogyan lehetséges ez?
Chomsky (és vele egyetértésben rengeteg nyelvész) azt mondja, hogy minden gyermeknek – nagyjából 2 éves korára – aktivizálódik az agyában egy veleszületett képesség a nyelvtan megtanulására, és ez segít neki. Mások szerint van az agyunkba kódolva egy „egyetemes nyelvtan” és ez segít.
A kérdés az, hogy ez egyetlen nyelv megtanulására alkalmas, vagy többre? És hová tűnik ez a képesség?
Pedig nem is tanítod, igaz?
Talán az a legmegdöbbentőbb, hogy a gyereket nem kell tanítanod. Neki nem kell elmondanod azt, hogy az „I am working” azt jelenti, hogy éppen most dolgozom, az „I work” pedig azt, hogy úgy általában dolgozom, van munkám. Ráéreznek, megtanulják, értik. Semelyik nyelven sem kell tanítanod.
De akkor hogyan és miért tanul ilyen gyorsan? Elképesztően egyszerű a megoldás.
Ezért tanul sokkal gyorsabban a gyerek
A nyelvi környezet miatt. Egyrészt azért, mert folyamatosan kommunikálsz vele egy (vagy több) nyelven. Másrészt azért, mert a nyelvi kompetencia-számonkérésed alacsonyabb: ha egy kisgyerek a nyelvtanulás közben hibázik kijavítod, aztán megint, és megint, végtelenszer. És semmiféle szégyenérzete nincs, és nem is okozol neki gátat azzal, hogy javítod. Nincs negatív visszajelzés sem.
Felnőttként te ezt akkor éled át, ha elköltözöl egy idegen országba és motivált vagy a nyelvtanulásban (ezért vannak külföldi ½ éves, egyéves kurzusok amelyek segítenek megtanulni a nyelvet neked felnőttként). Van azonban itt még valami: biztosan hallottad már amikor valakire azt mondják, hogy „olyan az agya, mint a szivacs” és ez igaz. A babák/gyerekek agya iszonyatosan gyorsan, és rengeteg infót befogadva tanul.
Miért veszítjük el ezt a képességünket?
Az igazság az, hogy soha nem veszítjük el azt a képességünket, hogy nyelvet tanuljunk. Azt veszítjük el, hogy extrém gyorsan tanuljunk nyelveket. Máris elmondjuk miért.
Képzelj el egy üres papírlapot, ez a gyereked agya. Arra írsz szavakat, mondatokat, kifejezéseket, társítasz hozzá rengeteg érzést élményt. Ezt teszed évekig. Aztán egyszer csak azt mondják neked (mondjuk 15 vagy 25 évesen), hogy ideje a megélt és megtanult, sok sok éve naponta használt nyelvi sémákat, szórendet, szókapcsolatokat, nyelvtant, és jelentéstartalmakat újakkal feltölteni úgy, hogy kapcsold össze a régivel. Akkor is, ha a mondatszerkezet, a ragozás, a szórend, és minden más, mint amit eddig tanultál.
Mit kértél az agyadtól 5 évesen? Azt, hogy a krumplis tészta szót értse meg. Állítson mellé empirikus tényeket (például hogyan készül), tegyen hozzá emocionális kapcsolatokat (szereted, nem szereted, kemény, borsos, stb).
És mire kéred felnőttként amikor nyelvet tanulsz? Arra, hogy mindenhez a jelentéscsomaghoz társítson, kapcsoljon hozzá egy idegen szót, azt memorizáld, és kerüld el azokat a kínos szitukat, hogy el kelljen mondanod hogyan készül, és a hozzá rendelt emocionális kapcsolatokat is bíráld felül, mert lehet, hogy nem pont olyan, mint otthon.
Ettől függetlenül vannak technikák, amiknek a segítségével gyorsan tudsz idegen nyelven tanulni, de most már érthető, miért hasznosabb kisgyermekkorban kezdeni, igaz?