Amikor egy filmet vagy televíziós sorozatot nemzetközi forgalmazásra készítünk elő, a megfelelő lokalizáció kulcsfontosságú ahhoz, hogy a helyi közösség nyelvét, nyelvezetét, gondolkodását is figyeljük. Ez a bonyolult mondat azt jelenti, hogy a fordítás egyik legfontosabb kihívása az, hogy – egy például indiai kultúrát is bemutató filmet – úgy fordítsunk, hogy Európában és Amerikában is befogadható és érthető legyen. De mire kell még odafigyelni? Íme, néhány kihagyhatatlan terület.

Kihívás 1: koncentrálj a minőségre

Minden film fordításakor létfontosságú a magas minőségű, kifejezetten az adott régióra szabott szinkronizálás. A Disney Frozen című meséje például részben a magas színvonalú fordításnak köszönhetően lett nemzetközi kasszasiker. A Frozen „Let It Go” című dalát több mint 41 nyelvre fordították le, és a világ minden tájáról rendkívüli alapossággal választották ki azt a szinkronszínésznőt, aki Elsa lehetett.

 

Kihívás 2: egységes szinkronhangok

Nem csak arra kell figyelni, hogy a fordítás tökéletes legyen (erről már írtunk, hogy figyelni kell a hosszra, arra, hogy hihető legyen a szájmozgás alapján, hogy „magyarul beszél” a szereplő) hanem arra is, hogy a szinkronhangok ne csak hasonlítsanak egymásra (nemzetközi szinten) hanem minden szereplőnek sajátos hangi személyiséggel kell rendelkeznie, amelyet a film vagy a sorozat során végéig fenn kell tartani. (A Family Guy magyar szinkronizálásában a sorozat nem volt következetes, a rajongók gyorsan felhívták az alkotók figyelmét a gondra)

 

Kihívás 3: a kultúra

Nagyon sokszor írtunk már arról, hogy a világ kultúráinak sokszínűsége különleges kihívást jelenthet a fordítók számára, különösen az olyan filmek esetében, amelyek nagymértékben függenek az amerikai utalásoktól, mint például a DreamWorks Shrekje. A Shrek-filmek egyszere píszík és humorosak: az amerikaiaknak. A Shrek lengyel szinkronizált változatában például nem azzal fenyegették meg Szamarat, hogy bokán rúgják, hanem azzal, hogy hidegházba viszik és megeszik, egyszerűen azért mert az adott közegben az volt a viccesebb.

 

Kihívás 4: fontos a helyszín (de lehet trükközni)

Egy animációs film vagy tévésorozat helyszínének kapcsolódnia kell a közönséghez, a helyszíneknek autentikusnak kell lenni. Gondolj bele mennyivel jobban tetszik neked egy olyan magyar film amelyik Budapesten játszódik (esetleg a Balatonon) mint amelyik svájci Alpokban. És melyik mesét érzed magadénak, a sárkányos-királylányost vagy a Pokémonokat? Azért írjuk őket, mert pont velük volt „gond”. A Pokémon készítői meg akartak felelni az amerikaiaknak is, ezért a sorozat előrehaladtával a szinkronizálást és a látványt is módosították. A sorozat az elején megpróbált egy fantasy helyszínre utalni, de a felismerhető japán nevezetességek egyszerűen megakadályozták ezt. A készítők később a sorozat helyszínét kulturálisan semlegesebbé tették, és tipikus amerikai ételekkel is csökkentették a távolságot.

 

Kihívás 5: a vizualizáció

Tény, hogy a megfelelő fordítás és az énekhangok létfontosságúak egy animációs produkció lokalizációja szempontjából, de a vizuális megjelenítéssel lehet igazán bevonni a közönséget, vagy azt éreztetni velük, hogy a mese a közelükben játszódik. Éppen ezért a Pixar, a Monsters University (Szörny egyetem) című filmjében a nemzetközi megjelenések előtt a muffinoktól kezdve a bizonyítványokig mindent bevetett. De még mindig nem annyit, mint az Inside out (Agymanók, amelyik második részét éppen most játsszák a mozik) című filmben ahol egy hokimeccses víziót egy focimeccsre cseréltek az Európai verzióban azért, hogy az angol – és európai – közönség számára könnyebben érthető legyen.

Ha tökéletes fordítás szeretnétek, szívesen állunk a rendelkezésetekre.

Kérdése van?